LANT ÉS BIBLIA Tompa-breviárium

200 éve született Tompa Mihályt emlegetjük eleget, meg is szoktuk koszorúzni a szobrát a városban, ahol két iskola, egy tér és utca is viseli a nevét, Róla volt elnevezve a néhai neves közművelődési klub, s az utóbbi által szervezett művelődési napok is. Petőfi Sándor és Arany János társaságában a magyar nép-nemzeti irodalmat megteremtő nagy költői triumvirátus tagja volt.

De ismerjük-e eléggé?

Talán meglepőnek tűnik, hogy miközben műveit megszámlálhatatlan kiadásban jelentették meg, s több monográfia is készült Róla, soha nem készült olyan munka, amely átfogó képet adott volna Róla, illetve életművéről. A most megjelent munka erre vállalkozott. Az A4-es formátumban, 624 oldalon, reprezentatív kivitelben megjelent könyvben a mára szinte elfeledett S(serki) Szabó József 1901-ben megjelent Tompa-életrajza (Tompa Mihály a költő-pap) képezi az első fejezetet. Ezt követi egy összegzés a költői triászról. A harmadik fejezet a legterjedelmesebb. Ebben első ízben (!) ismerkedhet meg az Olvasó Tompa Mihály és Arany János több mint két évtizedet átívelő levelezésével. Páratlan lenyomata egy halhatatlan emberi kapcsolatnak, s egyben a kor társadalmi-művelődéstörténeti viszonyainak. Külön fejezetben kapott helyet az a terjedelmes válogatás, amely a Tompa-életműbe enged betekintést. Versek, egyházi énekek, imák, prédikációk, úti levelek, s a halála után 50 évvel közzétett, ún. Fekete könyvből való anekdóták. Ez utóbbiak a hanvai hétköznapokat idézik fel. A versek időrendben kaptak helyet, kivéve azt a néhányat, amelyekhez Máger Ágnes gyönyörű, színes illusztrációkat készített. Megismerjük az alkotásokból a nép- és virágregék énekesét, a nemzet fájdalmát páratlan erővel kifejező költőt, a párját szerető férjet, a betegségét s két gyermekét elvesztő apa fájdalmát, s nem utolsó sorban a minden megpróbáltatás ellenére istenfélő embert. A prózai anyagból kiemelendők a prágai élményeit tükröző levelek. Érzékletes cáfolatai ezek annak az elterjedt felfogásnak, amely Tompát afféle, falusi magányában üldögélő, a nagyvilágról mit sem tudó lelkészként képzelik. A testvérfejezet a Róla való vélekedésekből válogat, a kortárs és barát Szász Károlytól napjainkig, egyebek közt Schöpflin Aladár, Kuncz Aladár, Ravasz László, Turczel Lajos, Báthori Csaba tollából. Egy fejezet a Hozzá intézett, Általa ihletett irodalmi alkotásokból nyújt ízelítőt, Petőfi Sándortól Krúdy Gyulán át Bettes Istvánig és Szászi Zoltánig, köztük Kulcsár Ferenc megrendítő erejű költeményével (Tompa Mihály ismeretlen költői levele). Az utódok szívében címen külön fejezet nyújt áttekintést a Tompa-kultuszról, 1868-tól napjainkig. Az anyagban számos latin s más nyelvekből származó, illetve régies kifejezés található. Magyarázatuk külön jegyzékben olvasható. A művet az irodalomjegyzék zárja. A monumentális kötethez Erdélyi Géza felvidéki emeritus püspök írt ajánlást, s a kötetet összeállító B. Kovács István előszava vezeti be.

A Tompa Emlékévet megszervező Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület kiadásában megjelent könyvet az emlékév fővédnöke, Balog Zoltán miniszter, illetve Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A kötet egy része reprezentatív kiadásban jelenik meg, borítója dombornyomással, aranyozott lapszélekkel készül.