Világ vitéze

A magyar hősepika bő két évszázada foglalkoztatja írástudóinkat. A téma iránti kiemelt érdeklődés nem sajátosan magyar jelenség! A nemzettéválás folyamatának kezdetén a különböző európai népek a nemzeti identitás egyik sarokkövét vélték meglelni a hősénekben, -eposzban, naiv-, vagy népeposzban. A téma tehát a 19. század elejétől kísért! Azóta is szorgosan gyűjtögetjük az adatokat legrégibb krónikáinkból, balladáinkból, meséinkből, hitvilágunkból, nem feledkezve meg a képi ábrázolásokról sem, s bevonva a kutatásba a rokon keleti népek gazdag epikai emlékanyagát is. Szedegetjük a morzsát, sajnálkozunk, hogy elveszett, miközben a magyar hősepika a maga teljességében végig itt volt az orrunk előtt! Igaz, nem verses formában, azaz hősénekként maradt fenn, hanem prózában. Így is több mint rejtély, hogyan nem sikerült kétszáz év alatt megtalálni.

A jelen kötet öt hősepikai történetet tartalmaz. Néhai előadójuk, Busa Viktor Rimaszécsen (v. Gömör és Kishont vármegye) élt. Az anyagot a gyűjtő-lejegyző B. Kovács István tanulmánya értelmezi.