Hazai kiadványok

Szokatlan, mondhatni, formabontó könyvet tart kezében a kedves Olvasó. Sorstörténet, amelyben egy közülünk való, egyszerű ember meséli el kalandokban gazdag életét. A fordulatokban bővelkedő regény egyben kordokumentum az 1980-as évekből. A könyv rendhagyó, mert a főhőse végtelenül őszinte. Szokatlan, mert miközben száz veszély közepette igyekszik elérni célját, a legnehezebb helyzetben is gyakran indokolatlanul optimista. Formabontó, mert egy olyan korról szól, amelyre egy bizonyos korosztály még jól emlékszik, de az unokái már nem.

Portréfotók a gömöri vidékről.

A könyv címében is olvasható kérdést eredendően Rimaszombat címere ihlette. A válaszom egyidejűleg igenlő és nemleges. Hogy miért, kiderül a könyv első dolgozatából.

A kötet kevés elmélettel, ám annál több gyakorlati tanáccsal szolgál amatőr fényképészeknek. Gazdagon illusztrált lapjait nemcsak azok forgathatják eredményesen, akik most ismerkednek a fényképezés alapjaival, hanem a már aktívan fotózó olvasók is sokat tanulhatnak belőle. A szerző olvasmányos stílusban, részletes képaláírások, tippek és trükkök segítségével vezeti be olvasóit a fényképezés rejtelmeibe.

Zagyi József munkája során közel negyedszázadot töltött el a rendőri testületnél. Ez idő alatt volt része veszélyben, humorban egyaránt. Könyvében a legemlékezetesebb eseteit idézi fel.

Farkas Ottó azon szerzők közé tartozik, aki könyveinek történeteit nem íróasztal mögött találja ki, hanem mikrofonnal járja a vidéket és keresi a mesélőket, mai szóhasználattal élve adatközlőket. A könyvben zömében az 1947 és 1949 között Csehországba deportált felvidéki magyarok mesélik el sorsukat. Tán már közhelynek számít, de ebben a kiadványban is bizonyítást nyer, hogy az életnél nincs leleményesebb tréfamester, se nagyobb drámaíró.

Krasznahorka vára Gömör egyik legszebb és legékesebb kultúrtörténeti műemléke. Tudjuk, hogy középkori váraink nem pusztán a természet romantikus kellékei közé tartoztak, hanem egy-egy régió társadalmi és politikai életének központjai is voltak. Természetesen nem mindegyiknek tulajdonítható ekkora jelentőség, hiszen tulajdonosaik sem játszottak egyforma szerepet a közéletben. Több vár a régió igazgatási központjává fejlődött. Nem mondható ez el a nemesi várakról. Krasznahorka sem tartozott a királyi várakhoz, helyi jelentőségével azonban mozgalmas és érdekfeszítő történetekkel írta be magát Gömör történelmébe.

A XIII-XIV. században, amikor IV. Béla híveit gazdagon megajándékozta földbirtokokkal és vagyonnal, valamint várépítésre ösztönözte őket, a magánvárak fejlődésnek indultak. Akik vállalkoztak a költséges feladatra, azokat bőkezűen jutalmazta, noha korábban csak kivételes esetekben élt birtokadományokkal. A jelenség káros hatása Béla halála után mutatkozott meg, amikor megrendült a királyi hatalom. Ebben a korban kezdődik a krasznahorkai magánvár története is, amelyet két nemesi család uralt a XIII. századtól egészen 1945-ig.

A könyv első felében rövid leírások, míg a második felében gazdag képanyag található.