Hazai kiadványok

Zagyi József munkája során közel negyedszázadot töltött el a rendőri testületnél. Ez idő alatt volt része veszélyben, humorban egyaránt. Könyvében a legemlékezetesebb eseteit idézi fel.

Farkas Ottó azon szerzők közé tartozik, aki könyveinek történeteit nem íróasztal mögött találja ki, hanem mikrofonnal járja a vidéket és keresi a mesélőket, mai szóhasználattal élve adatközlőket. A könyvben zömében az 1947 és 1949 között Csehországba deportált felvidéki magyarok mesélik el sorsukat. Tán már közhelynek számít, de ebben a kiadványban is bizonyítást nyer, hogy az életnél nincs leleményesebb tréfamester, se nagyobb drámaíró.

Kifli és Cicúr, a két kedves meg kicsit mohó kutya egy zöld zsalugáteres, sárga házban lakik kis gazdájával, Bibivel. Egy szeptemberi reggelen Bibi azzal köszönti a sétára várakozó barátait, hogy ebéd után nem viszi le őket a parkba, és a többi délutánon sem, mert ő már nagy, és a nagyoknak tovább tart az iskola.

A hír hallatára a két skót juhász először felháborodik - hiszen hogyan végezzék úgy a munkájukat, ha egész napra be lesznek zárva! -, aztán megszületik a nagy ötlet: el kell költözni a városból egy nyugodt helyre! És kezdődik a kaland: az új otthon keresése, a házvásárlás és -felújítás, az új tudás- és tapasztalatgyűjtés... De mit szól majd mindehhez Bibi?

A könyvben az író a korábbi köteteiből már jól ismert kutyusok és gazdijuk történetét meséli tovább sok finom humorral.

Szellemek, átkok, boszorkányok, kísértetek, lidércek, halottlátók, hazajáró lelkek, bájital, szellemidézés, szemmelverés, idejétmúlt, mégis izgalmas, borzongató témák követik egymást Farkas Ottó könyvében.

Krasznahorka vára Gömör egyik legszebb és legékesebb kultúrtörténeti műemléke. Tudjuk, hogy középkori váraink nem pusztán a természet romantikus kellékei közé tartoztak, hanem egy-egy régió társadalmi és politikai életének központjai is voltak. Természetesen nem mindegyiknek tulajdonítható ekkora jelentőség, hiszen tulajdonosaik sem játszottak egyforma szerepet a közéletben. Több vár a régió igazgatási központjává fejlődött. Nem mondható ez el a nemesi várakról. Krasznahorka sem tartozott a királyi várakhoz, helyi jelentőségével azonban mozgalmas és érdekfeszítő történetekkel írta be magát Gömör történelmébe.

A XIII-XIV. században, amikor IV. Béla híveit gazdagon megajándékozta földbirtokokkal és vagyonnal, valamint várépítésre ösztönözte őket, a magánvárak fejlődésnek indultak. Akik vállalkoztak a költséges feladatra, azokat bőkezűen jutalmazta, noha korábban csak kivételes esetekben élt birtokadományokkal. A jelenség káros hatása Béla halála után mutatkozott meg, amikor megrendült a királyi hatalom. Ebben a korban kezdődik a krasznahorkai magánvár története is, amelyet két nemesi család uralt a XIII. századtól egészen 1945-ig.

A könyv első felében rövid leírások, míg a második felében gazdag képanyag található.