... mert a könyv több mint ajándék!

0könyv

Az Ön kosara üres

Product was successfully added to your shopping cart.

A Szent László legenda szóban és kébekben

Legyen Ön az első aki véleményt ír erről a könyvről

Gyors áttekintés

Az A4-es formátumú, 115 oldalnyi, reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett.

Elérhetőség: Nincs készleten

15,00 EUR

Részletek

A középkori templomainkban látható, ún. Szent László-legendát, krónikáink szövege alapján, az országba betörő kunokkal vívott 1068. évi kerlési / cserhalmi csatával szokás kapcsolatba hozni. E szerint: Szent László király üldözőbe veszi a keresztény leányt elrabló kunt, megvív vele, s a leány segítségével legyőzi. Közelünkben a rimabányai és karaszkói templomban látható ez a falkép-ciklus, de szinte bizonyos, hogy a 18. század utolsó harmadában elbontott rimaszombati templomban is megvolt.

Egy évszázada él a sejtés, hogy a legenda az elveszettnek hitt magyar hősepika emlékét őrzi! Noha az elmúlt évszázad alatt a sejtés már-már bizonyossággá szilárdult, a legenda a legutóbbi időkig megőrizte titkát. A múlt idő használatát az indokolja, hogy Gömörből, Rimaszécsből előkerült a szinte teljes szövegváltozat, amely a legendát is megvilágítja. Ezt az egyedülálló anyagot B. Kovács István tavaly karácsonyra megjelent könyvében (Világ Vitéze. Magyar hősepika) adta közre. Tanulmányában mindezt részletekbe menően kifejtette, megcáfolva azt a két évszázad óta belénk idegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett volna. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt („Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé’ lësz!”) B. Kovács István írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit pedig Móser Zoltán készítette. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett.

A legenda eszmeiségét az a Prohászka Ottokár székesfehérvári római katolikus püspök fogalmazta meg a legszebben a trianoni döntést követő bódultságban, aki a losonci református gimnáziumban tanult meg magyarul érezni és gondolkodni. „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg.“

Ennek a szándéknak a jegyében „keresztelték meg“, azt a pogány magyar hősi epikát, amelyet a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsóján a néhai ötvösmester aranyba foglalt, s immáron, átértelmezve, legrégibb krónikáinkban és templomaink falán is megörökítettek.

Az A4-es formátumú, 115 oldalnyi, reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett.

A rimaszombati székhelyű Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület gondozásában megjelent könyv kiadását a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta.

További információk

Szerző B. Kovács István
Kiadó Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület
Oldalszám 115
Borító kemény kötés
  1. Legyen Ön az első aki véleményt ír erről a könyvről

Írja le saját véleményét

Hogyan értékelné Ön ezt a könyvet? *

  * ** *** **** *****
Élmény
Minőség
Ár

Hasonló könyvek

Séta Gömörben

Séta Gömörben

14.00 EUR
A klán

A klán

13.00 EUR
Rozsnyó

Rozsnyó

9.79 EUR
El innen!

El innen!

11.50 EUR
Bagatellek

Bagatellek

10.00 EUR
"Muszkaföldön"

"Muszkaföldön"

15.00 EUR
Télig mese

Télig mese

9.00 EUR
Emberek

Emberek

9.63 EUR
Rimaszombat

Rimaszombat

20.00 EUR
Fáklyavivő

Fáklyavivő

15.00 EUR
Világ vitéze

Világ vitéze

12.00 EUR
Kísértetárnyék

Kísértetárnyék

10.00 EUR
Az iglói levél

Az iglói levél

10.00 EUR
Kilátó

Kilátó

4.00 EUR