Révülés

A Kerecseny Motorosok sorában ismertem meg Zolit, akit ebben a csapatban nem csupán a száguldás hajt, hanem inkább a csapatszellem és a vágy, hogy amint a kerecsenysólyom (a turul) az Ég Urának küldötte itt a földön, úgy legyen ő is szószólója a Mindenségbe ágyazott ősi hazának, a szülőföldnek, a magyar nemzetnek. Lehessen megszólaltatója e táj, s szűkebben a gömöri palócföld gondjainak, örömeinek, vágyainak és félelmeinek egyaránt. Költői elhívatás van e vágyban. Ám a költészet nem csupán vágy és akarat kérdése, nem csak érzés és hangulat, hanem kifejezőkészség is. Megtalálni a harmóniát, hogy a szavakkal, szófordulatokkal, a nyelvünk csodás szerkezetével élve összhangot teremthessünk a természet rendjével, rezzenéseivel, lüktetésével, hogy végül a leírt szó, szöveg és szerkezet által ugyanolyan révületet teremthessünk az olvasóban vagy hallgatóban, mint ahogyan mi magunk is elrévültünk, amikor írtuk.

A sámán hívta egykoron révületbe esve, átszellemülten, áthangolódva a lét emberfölötti körére az Ég Urának szellemét, amikor népe sorskérdései, gondjai, vágyai ezt követelték. Hívta ünnepre, hívta gyászra, hívta örömre és hívta a szorongattatásban. Nem haszon és nem dicsőség, hanem népéért vállalt szolgálat és kötelesség hajtotta csupán.

Zoli is egy ilyen ember. Így fogalmazza meg gondolatait, érzéseit, és most vette a bátorságot, hogy mindenkivel megossza. Nagy bátorságra vall. Ha motorra ül, ellenőrzi a felszerelést, a vasparipa állapotát, üzemanyagot, jelzőberendezéseket, kerekeket. Versekkel útra kelni egészen más. Amíg megírja, csak önmagával viaskodik, keresve a legmegfelelőbb szavakat, a szöveg harmóniáját, a pontos költői képet, ritmust, rímet, hangzást.... Aztán megpróbál belehallgatni, mint amikor a motor ketyeg a legmegfelelőbb teljesítményen. Ám visszajelzést csak egy másik ember adhat, a közönség, az olvasó, de ahhoz ki kell lépni a nyilvánosság elé, ahogyan Ady is tette, „hogy látva lássanak”, mert „szeretném, hogyha szeretnének, s lennék valakié”.

Nagy bátorság, de csak így lehet elindulni az úton. Kívánunk hozzá szebb időt, jó szelet !

Tartson tenyerén az Isten!

Mihályi Molnár László